Még a vezető beosztású személyek számára is kiemelt jelentőségű fejlesztendő terület lehet a gyengítések kerülése. Gyakran észre sem vesszük, hogy udvariasságból vagy belső bizonytalanságból gyengítjük a szóbeli megfogalmazásunk erejét. Azonban fontos tudatosítani, hogy a gyenge megfogalmazás csökkenti az üzenet hatékonyságát.

Képzelj el magad olyan sportolót, aki úgy érzi, hogy biztosan nem fog nyerni. Ez a bizonytalanság kiütközik az arcon, a szemekből pedig olvasható, hogy a játékos puha és legyőzhető. Ezzel az első lépésben elveszíti az ellenfelek tiszteletét és az emberek támogatását.

Ezzel szemben a profi játékosok már mérkőzés előtt erőt sugároznak, legyőzhetetlennek mutatják magukat. A bokszolók például még fenyegetik is az ellenfelet, még mielőtt a mérkőzés elkezdődne. Ez a műsor része – nem elég erősnek lenni, erősnek is kell látszani.

Ha nem is akarunk félelmetesnek tűnni, legalább ne mutassuk magunkat gyengébbnek annál, mint amilyen valójában vagyunk. A gyengítések használatával pedig pontosan ezt tesszük. A gyengítésekkel azt üzenjünk, hogy amit kérünk, nem gondoljuk elég komolyan. Ez veszélyes, mert miért adnának meg nekünk valamit, amiről azt üzenjük, hogy nem is akarjuk igazán?

Mit értünk gyengítések alatt és mit is kell pontosan elkerülni?

1. Feltételes mód használata – a gyengítések egyik oka a felesleges udvariasság

A nyelvtani jelek, mint a -na, -ne, -ná, -né toldalék, gyakran vezetnek gyengítő kifejezésekhez:

  • „Szánnál rám pár percet?”
  • „El tudnád képzelni, hogy megbeszéljük ezt a kérdést?”
  • „Bemutathatnám a legújabb katalógusunkat.”
  • „Ha van néhány perce rá, megmutatom a legújabb katalógusunkat.”

A feltételes mód azt üzeni, hogy azt, amit szeretnénk, függővé tesszük valami mástól.

Mit mondj helyette? A helyes megoldás a felszólító és kijelentő mondatok használata, például: „Beszéljük meg ezt a kérdést!”, „Gondold át, amit mondok!”

2. Felesleges önkorlátozás

A gyengítések között vannak bizonyos kifejezések, amik felesleges korlátokat emelnek fel magunk elé. Nem külső tényezőktől származnak, hanem a belső bizonytalanságunkból erednek. Ezek a kijelentések néha rosszul értelmezett udvariasságon alapulnak, miközben a jófiú effektusra is építenek, ami egy manipulatív technika.

Például:

  • „Zavarhatom néhány percre?” (Elővételezi, hogy a beszélgetést a másik zavarónak találja majd.)
  • „Mennyi ideje van?” (A másik félre bízza a beszélgetés időkeretét.)
  • „Remélem, nem okozok nehézséget azzal, hogy…” (A kérés valószínűleg nehézséget okoz.)
  • „Feltarthatom egy pár percre?” (A másik fél nem akar velem beszélni, csak „feltartom”.)

Helyettük határozott és egyenes kijelentéseket érdemes használni: „Kérem, adjon nekem 5 percet”, „Kérem, küldje vissza a szerződést hétfőig”, „Elkövettem egy hibát”, „Kérem, gondoskodjon a jövőjéről!”

3. Általános alany használata

Az általános alany azt jelenti, hogy az alany határozatlan, és nem tudjuk, ki hajtja végre a cselekvést. Ez is a gyengítések közé tartozik, gyengíti a határozottságunkat.

  • „A papírt alá kell írni.” (Ki írja alá?)
  • „A szerződést hétfőig kell visszaküldeni.” (Ki küldi vissza?)
  • „Az ember néha hibázik.” (Ki az az ember és pontosan milyen hibát követett el?)
  • „Az embernek gondoskodnia kell a jövőjéről.” (Kiről is beszélünk pontosan?)

Ezen kifejezések azt sugallják, hogy másokra bízzuk, hogy eldöntsék, rájuk vonatkozik-e a kérés. Egyes szám első személy helyett használva pedig azt sugallja, hogy nem vállalom fel teljesen a felelősséget azért, amit teszek vagy történik. Az általános alany mindkét esetben gyengíti a pozíciónkat.

Általános alany helyett használd az első és második személyt: „Kérem, írja alá itt!”, „Kérem, küldje vissza a szerződést hétfőig!”, „Elkövettem egy hibát”, „Gondoskodj a jövődről!”

Az erős és határozott kommunikációra való áttérés nagyban hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez és az egyértelműség kialakításához. Ennek egyik lépése a gyengítések kerülése. A határozottság és egyértelműség iránti fejlesztés néhány órás képzéssel jelentősen előmozdítható, és egy érveléstechnika tréning remek lehetőség erre.