Szeretettel üdvözöllek a Konfliktusok keletkezése online tréning első leckéjén. A Konfliktusok Keletkezése Tréning első témája: mikor jók a konfliktusok és miért keletkeznek pusztító konfliktusok?
Kell-e kerülni a konfliktusokat?
Sokan úgy gondolják, hogy a konfliktusok károsak, kerülendőek. Az első fontos dolog ezért, hogy építő módon gondolkodj a konfliktusokról. Ha úgy gondolod, hogy a konfliktusok károsak, hogy a konfliktusok esetén valamit már eleve elrontottál, akkor nem tudod majd kihasználni a konfliktusokban rejlő erőt.
Mihez hasonlítsuk a konfliktusokat?
A konfliktusokkal hasonló a helyzet, mint a tűzzel. Tekintheted a tüzet pusztító erőnek, ami veszélyes, éget, tönkretesz mindent. Ugyanakkor a tűz az emberi kultúra alapja. Tűzre van szükség az ételek elkészítéséhez, a fémek megmunkálásához, a hidegben való túléléshez.
A tűzhöz hasonlóan a konfliktusok is lehetnek pusztítóak vagy építőek. A rosszul kezelt konfliktusok a kapcsolatok pusztításához vagy akár a másik fél fizikai megsemmisítéséhez vezethetnek. Az ilyen konfliktusok valóban kerülendőek.
Ritkábban beszélnek a konfliktusok építő hatásáról. A konfliktusokon keresztül jobb világot teremthetünk, jobban megismerhetünk másokat. Közelebb kerülünk másokhoz és önmagunkhoz is.
Konfliktusok, súrlódások nélkül nincsenek igazán mély, tartós kapcsolatok. A jól működő közösségek, kapcsolatok, társadalmak mögött jól megoldott, építő konfliktusok állnak. Éppen ezért a konfliktusok állandó, tartós kerülése hibás döntés. A jól megoldott konfliktusok ugyanis áldást jelentenek mind magadra, mind másokra nézve.
A konfliktusaink jelentik azokat a területeket, amiken keresztül a személyiségünk növekedni, a kapcsolataink elmélyülni tudnak.
Mitől lesz egy konfliktus pusztító?
A konfliktusok áldásaitól eltekintve igaz, hogy a konfliktusok jelentős része pusztító jellegű. Emberek sérüléséhez, kapcsolatok felbomlásához, társadalmak pusztulásához vezethetnek.
A kérdés az, hogy miért lesznek pusztítóak a konfliktusok és mi kell ahhoz, hogy építővé váljanak?
A kérdés mélyén egy alapvetően hasznos pszichológiai jelenség áll.
Egy feszült konfliktushelyzetet kívülről megnézve feltűnik, milyen kevéssé befogadóak a felek, mennyire nem tudnak árnyaltan gondolkodni. A másik fél elpusztítására törekednek, ahelyett, hogy a valódi megoldást keresnék.
Miért van ez? Talán azok az emberek, akik támadóan viselkednek, primitívebbek nálunk?
Ez abban az értelemben igaz, hogy ilyenkor az ember egy ősibb, vagyis primitívebb viselkedésformát mutat.
Arról van szó, hogy a konfliktusok egy nagyon ősi viselkedésmódot válthatnak ki belőlünk. Kiváltják a túlélést szolgáló vészhelyzeti üzemmódot, ami szélsőséges gondolkodást és viselkedést eredményez.
Mit jelent a vészhelyzeti, más néven stressz üzemmód? Az állatokban és bennünk emberekben is kétféle működési mód létezik. Normál üzemmódban képesek vagyunk megvizsgálni helyzeteket, adatokat gyűjteni, árnyaltan gondolkodni.
Veszélyhelyzetben azonban másképp viselkedünk.Átkapcsolunk az ősi, vészhelyzeti viselkedésmódra.
Mit jelent a vészhelyzeti üzemmód és miért hasznos a túléléshez?
A vészhelyzeti üzemmód villámgyorsan működik, és óriási energiákat szabadít fel. Ez a viselkedésmód vagy üzemmód a túlélést szolgálja. Rettenetesen gyors, de nagyon szélsőséges. A gyorsaság ára ugyanis, hogy csak két kategóriát ismer: vagy ő vagy én, ellenség vagy barát, igen vagy nem, fekete vagy fehér.
Ennek előnyeit könnyű elképzelni. Hirtelen veszélyhelyzet fellépésekor nincs idő gondolkodni. Azonnal dönteni és cselekedni kell, máskülönben az életünk van veszélyben. Ez a viselkedésmód automatikusan megjenelik, ha valakiben kialakul a veszély érzete.
A veszély lehet akár fizikai akár társadalmi illetve kapcsolati jellegű. Ha veszélyt érzékelünk, mindegyik esetben megjelenik az ősi vészhelyzeti üzemmód. Ez az oka, hogy nem csak háborús helyzetben, hanem egy munkahelyi vagy családi vita alkalmával is szélsőséges reakciókat mutathatunk. Mivel ebben az állapotban nem tudunk érvelni, gondokodni, mérlegelni, ezért beszélni sem lehet velünk. Csak harcolni és ezáltal csak rombolni tudunk.
Hogyan segítheted az építő konfliktusok kialakulását?
A pusztító konfliktusok mögött az áll, hogy legalább az egyik fél esetében kialakult a vészhelyzeti üzemmód.
Azt mondhatjuk, hogy a konfliktusok automatikusan építő konfliktusokká válnak, ha egyik félben sem alakul ki a vészhelyzeti üzemmód.
Az építő konfliktusok titka, hogy sikerül elkerülni az átkapcsolást a vészhelyzeti üzemmódra. Ezáltal az ember képessé válik az együttműködésre.
A pusztító konfliktusok elkerülésének szabálya, hogy próbáld meg elkerülni magadban és másokban a veszélyérzet kialakulását. Egyrészt higgadj le, mielőtt reagálsz, mert stressz alatt csak rombolóan tudsz reagálni. Nem létezik az, hogy stressz üzemmódban uralkodni tudsz magadon. Másrészt viselkedj és kommunikálj oly módon, hogy a másik ne érezze veszélyben magát. Lehetetlen feladat egy stressz üzemmódban levő emberrel értelmesen beszélni.
A konfliktuskezelési technikák is ezt a két célt szolgálják: hogyan kerülheted el, hogy te magad vészhelyzeti üzemmódra válts és hogyan segítheted a másikat, hogy ne váltson át a stressz üzemmódra. Ez a legnagyobb titok a konfliktuskezelésben.
Ha sikerül elkerülni a vészhelyzeti üzemmódot, akkor áttérhetsz a konfliktusok megoldására. Ehhez érdemes ismerned a konfliktusok két alapvető kiváltó okát. A második lecke erről a két okról fog szólni. Haladj tovább!