Az agresszió és a stressz ördögi köre

Az agresszió és a stressz kölcsönösen gerjesztik egymást. A stressz és az abból fakadó frusztráció bizonyos esetekben erőszakot, agressziót szül. Ez magyarázatul szolgálhat arra a jelenségre, hogy egy nehéz nap után miért viselkedünk gorombán a szeretteinkkel, vagy miért reagálunk erőszakosan egy hétköznapi konfliktus helyzetben pl. ha valaki véletlenül nekünk tolja a bevásárló kosarat.

A frusztráció akkor jelentkezik, amikor akadályokba ütközöl a céljaid elérésében, vagy amikor vágyaid nem teljesülnek. Ez a frusztráció pedig stresszt okozhat, ami fizikai és pszichológiai tünetek formájában nyilvánulhat meg. A stressz viszont fokozhatja az agressziót, mivel a szervezet harcolj vagy menekülj mechanizmusa aktiválódik, és a frusztrációt kifelé irányítja.

Mi köze a frusztrációnak az agresszióhoz?

A frusztrációnak nem egyértelműen meghatározott fajtái vannak, de általában három fő csoportba sorolhatjuk őket: 

1. A frusztráció forrása alapján:

Külső frusztráció: Ez a leggyakoribb fajta. Akkor jelentkezik, amikor valami külső akadályt tapasztalsz a céljaid elérésében. Pl.: forgalmi dugó, elromlott autó, késői repülőgép, anyagi nehézségek.

Belső frusztráció: Ez a fajta akkor jelentkezik, amikor a saját magadból eredő akadályok gátolnak téged. Pl.: önbizalomhiány, szorongás, kétségek, kényszerképzetek, saját magaddal szemben támasztott túl magas elvárások.

2. A frusztráció intenzitása alapján:

Könnyű frusztráció: Ez a fajta rövid ideig tart és könnyen kezelhető. Pl.: otthon felejtetted a telefonodat, a busz késik pár percet.

Közepes frusztráció: Ez a fajta már hosszabb ideig tart és komolyabb gondolatokat és érzéseket válthat ki. Pl.: elvesztettél egy fontos dokumentumot, szakítottál a pároddal

Súlyos frusztráció: Ez a fajta nagyon intenzív és tartósan befolyásolhatja a gondolkodást és a viselkedést. Pl.: súlyos betegség, munkahely elvesztése, a szeretett ember elvesztése.

3. A frusztráció által kiváltott reakciók alapján:

Agresszív frusztráció: Ez a fajta frusztráció agresszív viselkedéshez vezet, amely lehet fizikai vagy verbális.

Visszavonuló frusztráció: Ez a fajta frusztráció visszavonuláshoz és apátiához vezet.

Kompromisszumos frusztráció: Ez a fajta frusztráció arra sarkall, hogy keress új megoldásokat és kompromisszumokat.

Frusztrációs-agresszió hipotézis azt állítja, hogy a frusztráció automatikusan agresszióhoz vezet. Ez a hipotézis nem teljesen igaz, hiszen a frusztráció más reakciókat is kiválthat, mint például a visszavonulást vagy a depressziót.

A frusztráció erőssége befolyásolja az agresszió valószínűségét. Minél erősebb a frusztráció, annál valószínűbb az agresszió megjelenése.

A stressz és az agresszió

A stressz hatására a szervezetben stressz-hormonok szabadulnak fel, mint például az adrenalin és a kortizol. Ezek a hormonok fokozhatják az agressziót.

Emellett a stressz befolyásolhatja a gondolkodást és az érzelmeket, ami torzíthatja a valóságot és növelheti az agresszió valószínűségét.

A frusztráció egyfajta stresszor, ami stresszt okozhat. A stressz érzékenyebbé tehet téged a frusztrációra, és nehezebbé teheti a frusztráció kezelését.

Mit tehetünk ha agressziót tapasztalunk?

Keressünk egészséges módszereket a frusztráció kezelésére, mint például a relaxáció, a sport, a hobbi.

Fontos a stressz szintjének csökkentése is. A stressz-menedzsment technikák, mint például a meditáció, a jóga és a mély légzés, segíthetnek. Ha az agresszió problémát jelent, akkor keressünk szakmai segítséget.