A vezetőknek kivétel nélkül motoszkál a fejében a kérdés: Mi motiválja a munkatársait?
Miért dolgozik pont ezen a munkahelyen, és mivel lehet tartósan elérni, hogy munkájában motivált legyen? A teljesítmény alapú bérezés akkor működik jól, ha választ ad a motiváció kérdésére.
Teljesítmény alapú bérezés -a tyúk és a tojás problémája
A teljesítmény alapú bérezés lényege, hogy a teljesítményt közvetlenül díjazzuk. Meg kell vizsgálnunk tehát azt a kérdést, hogy mikor hozzák ki magukból a kollégák a maximális teljesítményt. Ebben az összefüggésben beszélhetünk teljesítmény alapú ösztönző bérezésről is – a bérezésnek ebben az esetben az a feladata, hogy ösztönző hatással legyen a teljesítményre.
A maximális teljesítmény titka – a flow állapot
A teljesítményalapú bérezés csak akkor működhet, ha a dolgozó kihozza magából a maximális teljesítményt és hajlandó azt növelni is. Ezt a kérdést mindenképpen vizsgálnunk kell, hiszen ha nincs teljesítmény, akkor a teljesítményalapú ösztönző bérezésnek sincs megfelelő alapja.
A maximális teljesítményt nagyon sokan a flow állapottal hozzák összefüggésbe. A vezetők feladata, hogy olyan körülményeket hozzon létre, amiben a munkatársak képesek ennek az állapotnak az elérésére.
A kollégáink ebben az állapotban úgy hozzák ki magukból a maximumot, hogy élvezik is azt, amit csinálnak.
Csíkszentmihályi Mihály (Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus) alkotta meg a flow-élmény, vagyis egy nagyon összpontosított elmeállapot pszichológia koncepcióját. A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és az ember úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka. (forrás: Wikipédia)
Mennyire ösztönzi a bérezés a teljesítményt?
Az interjúk alatt, amit a szervezetdiagnosztika keretein belül készítek mindig megkérdezem az embereket mi motiválja őket az adott vállalatnál. Nem emlékszem olyan estere amikor azt hallottam volna, a pénz. Talán 20-30 év közötti fiatalemberek említették olyan összefüggésben, hogy szeretnének saját lakást, autót stb. Az ő esetükben azonban a háttérben az életkezdési biztonság megteremtése vagy a státusszimbólumok megszerzése játszik szerepet ebben.
Megszámlálhatatlan alkalommal hallottam viszont a következő kifejezéseket: itt alkothatok, látom a kezem munkáját, kiteljesedek a feladatokban, élvezem a kihívásokat, szeretem a csapatot.
A teljesítmény alapú ösztönző bérezés itt komoly kérdéseket vet fel. Ha a pénz nem motiválja a dolgozókat, akkor lehet, hogy felesleges gondolkodni a teljesítmény alapú bérezésen?
Teljesítmény alapú ösztönző bérezés
Természetesen a pénz minden esetben fontos tényező marad. A valódi teljesítményért a dolgozók megfelelő bérezést várnak el. Pénz azonban nem csak pénz formájában adható: a továbbképzések, szabadidős juttatások vagy a munkahelyi körülmények ugyanúgy pénzbe kerülnek, mégis más motivációs szinteket érintenek, mint a bérezés.
Ideális az lenne, ha a cégek vezetői figyelembe tudnák venni személyenként az egyéni igényeket, és ehhez alakítanánk a bérezést és a szolgáltatásokat a munkahelyen. Ha ez megtörténne, akkor lenne esély arra, hogy a munkahelyen töltött idő nagyobb része „flow élmény”-ben telne el. Amiből mind a két fél profitál, a munkáltató és a munkavállaló is.
A teljesítmény alapú bérezésnek lehetnek olyan elemei, amik személyre szabottak. A gazdasági mutatók mellett (ami azért fontos, mert egy cég akkor tud többet fizetni, ha van miből, azaz nyereséges) bele lehet építeni egyéni célokat.
Közös célkitűzés = nyerő-nyerő helyzet
Függően a vállalat méretétől ezek a teljesítmény alapú bérezésben szereplő célok lehetnek havi, negyedéves vagy éves célok.
Ezek elérése egy személyes megbeszélés keretén belül kerül kiértékelésre. A beszélgetés során nem csak a teljesítmény, hanem a teljesítményt segítő tényezők kiértékelése is megtörténhet.
Nagy előnye annak, ha a célok közösen kerülnek kialakításra, hogy így a munkavállaló azokat saját céljaiként kezeli. Másik nagy előnye, hogy a személyes beszélgetések közelebb hozzák a vezetőt a kollégáival és egyúttal azt éreztetik mindenkivel, hogy ennél a vállalatnál fontos a személye.
A személyközpontú, fejlesztő vezetés pedig minden szempontból előre mozdítja a teljesítményt.
Közelebbről érdekel a teljesítmény alapú bérezés?
Csak annyit kell tenned, hogy kitöltöd az érdeklődő űrlapot és felvesszük veled a kapcsolatot.