1.S – Seiri azaz szétválogatni

Seiri azaz Szétválogatni

Ebben a leckében olvashatsz arról, hogyan kezdj neki az 5S folyamat bevezetéséhez. A tréning leírásban említett példához visszatérve, itt kapod meg a támpontokat ahhoz hogyan csomagoljad össze a lakásod dolgait a költözéshez. Megtudod, hogy mi alapján tudod eldönteni mi az, ami hasznos és értékteremtő, és mi az, ami felesleges így már nincsen rá szükséged.

Szétválogatás (Sort out – „Seiri”) = válogasd át az összes dolgot az adott területen, és csak azt tartsd meg amire a munkavégzéshez szükség van!

Kivétel nélkül minden dolgot egyesével vizsgálj meg! Válogasd szét oly módon mik azok, amelyeket minden nap használsz vagy használnak a munkatársaid az értékteremtő munkához, és melyek azok, amire ritkán vagy soha nincsen szükség.

Azokat a dolgokat, amikre soha nincs szükség jelöld meg piros címkékkel, majd vigyed el a munkavégzés helyétől.

A költözés példájánál maradva, itt kerül piros címke a konyhafiókban megbújó gyorséttermi szívószálakra, műanyag kanalakra, kínai evőpálcikákra, a szekrények mélyében megbújó eltört, de „jóleszmégvalamire” bögrékre stb.

Mire nincs szükséged?

  • ami már nem használható (pl. törött, sérült, elhasználódott, munkavállalók saját fejlesztésű munkaeszközei stb.)
  • amit nem használsz (pl. már nem gyártott termékhez kellett, megvettük, de sosem használtad, máshol használjuk stb.)

Példa a nem használt eszközre

Tegyük fel, hogy évekkel ezelőtt szükség volt egy speciális ragasztószalag tartóra, ami akkor azt a célt szolgálta, hogy a munkavállaló ebben tartsa a dobozok lezárásához használt eszközt.

Azonban a gyakorlat minden egyes munkaállomáson pár hónapja megváltozott. Már nincsen a tartóra szükség mivel a gyártótól már ragasztással érkeznek a kartonok.

Mi a teendő ebben az esetben?

A tartót távolítsd el, akkor is, ha fixen rá van szerelve a munkaállomásra. Mivel nincs használatban, útban van, nehezíti az áttekinthetőséget, tárolója lesz csavaroknak, papírdaraboknak, a munkavállalók privát dolgainak. Mindemelett foglalja a helyet, amit értékteremtő dolgok tárolására fel tudsz használni.

További példák a szükségtelen dolgokra

Az eltört csavarhúzó soha semmire nem lesz jó többet, csak arra, hogy belekavarodj a fiókban, ha keresed a megfelelőt. Mindig csak egy maradjon, és az, ami megfelelő a munka hibátlan kivitelezéséhez.

Napok, hónapok és évek alatt kivétel nélkül minden fiók és szekrény feltelik nem használható, felesleges dolgokkal.

Húzzad csak ki az íróasztal fiókodat, és vizsgáljad meg kritikus szemmel egyesével az ott tárolt papírokat, dolgokat. Számoljad meg és jegyezd fel azokat, amiket több mint egy hónapja nem használtál, és külön azokat, amiket nem tudod jelen pillanatban mire használhatnál!

Mekkora részét teszik ki ezek a dolgok a fiókod tartalmának? Gondolj bele mekkora lehet ez az arány a közös területek szekrényeiben és a termelő területen.

Alapelvek, amikhez mindenkor tartsd magad a szelektáláskor:

1)Ne alakíts ki tároló helyet azoknak a dolgoknak, amik nem használhatók!

A „jó lesz majd valamire” raktárak, kizárólag az ingatlan méretének növelési igényét szolgálják!

A törött és elhasznált dolgokból készített eszközök, sohasem a várt eredményt hozzák. A technikai fejlődés miatt pedig az évekkel ezelőtti nyomtató már sohasem lesz elég gazdaságos ahhoz, hogy ne pazarolja feleslegesen az erőforrásaidat.

A szüleim pincetakarításakor 4 db vasalót találtunk, különböző modelleket az elmúlt 40 évből. Apukám úgy gondolta, jók lesznek majd valamire. Egy közös volt bennük – egyik sem működött. Ha lenne szerelő, aki megjavítaná biztosan többe kerülne, mint egy új vasaló és közel sem tudná ugyanazt a minőséget a javított régi, mint a jelenleg az üzletek polcain lévő új modellek.

2) Minél gyakrabban használsz valamit, annál közelebb legyen a felhasználás helyéhez!

El kell kerülnöd azokat az eseteket, amikor a napod azzal telik, hogy fel-le sétálsz A-ból B-be mert B helyen van az az eszköz, ami elengedhetetlen a munkavégzésedhez. A séta ideje csökkenti az értékteremtő munkavégzésre felhasználható időt, illetve növeli az emberi erőforrás igényét. Egy rosszul elhelyezett szerszám mozdulati veszteséget is okoz.

Ha mindkét helyen szükség van ugyanarra a dologra, meg kell vizsgálni megérné-e beruházni még egy eszközre.

3) Ha használható valami, de bizonytalan az ideje, hogy mikor fogod használni, annak is legyen kijelölt helye és rendszeres, formális felülvizsgálata, hogy szükséges-e egyáltalán.

Ami ma még hasznos dolog, az holnap, vagy egy hét múlva már nem biztos, hogy az lesz. Ugyanúgy, mint az előbb említett vasalók a szüleim pincéjében. A világ és a vevői igények pillanatok alatt változnak. Ha nem vizsgálod felül, egy kidolgozott rendszer segítségével (mikor, ki, milyen gyakran használja) nagy eséllyel szintén „jó lesz valamire” raktárakat hozol létre.

4) Amiről nem tudod, hogy valaha is használod-e még, el kell adni vagy megsemmisíteni.

Ami mai nap értékes, és pénzé lehet váltani azt lehet, hogy holnap már értéktelen. A felesleges dolgokból így könnyen értékteremtő eszközöket teremthetsz a rögtöni értékesítéssel. Ha pedig értéktelen és csak a helyet foglalja, akkor azért te fizetsz. Fizeted a tárolás költségeit, a takarításét, és az esetleges ide-oda mozgatásét. Ne félj megválni az egykor értékteremtő tárgyaktól, ha ma már nem termelnek hasznot, hanem csak költség a vállalatod számára!

Ha sikerült mindent besorolnod szükséges, illetve nem szükséges dolgok körébe, a következő leckéből megtudhatod hogyan tudsz szervezett rendet létrehozni. Azaz hogyan alakíthatod ki a szükséges dolgok optimális helyét, ami támogatja az értékteremtést, mert megkönnyíti az eligazodást a munkahelyen.