Ha szervezetfejlesztésről beszélünk, szót kell ejteni arról, hogy mik a vezetők feladatai a folyamatos fejlesztésben.
Ebben a bejegyzésben arról olvasol, hogy a vezetői működés miképpen lehet döntő befolyással a folyamatok kivitelezésére. Arra vonatkozóan is kapsz támpontot, hogy melyik vezetői szintnek mi a legfontosabb döntési és cselekvési hatásköre.
A klasszikus mondás a vezetői felelősségre a „Fejétől bűzlik a hal!”. Megszámlálni sem tudjuk hányszor hangzott már el ez a mondat a fejlesztési megbeszéléseken középvezetők, illetve a vállalat munkavállalói szájából. Ebből is látszik, hogy a vezetők feladatai a folyamatos fejlesztésben jelentősek!
Ha a mondást a szó soros értelmében nézzük akkor valóban a hal kopoltyújának elszíneződéséből látszik először, ha húsa romlásnak indult. Sőt a fejben lévő folyadékok bomlása indul meg legelőször, aminek következtében valóban onnan bűzlik a hal.
Mik a vezetők feladatai a folyamatos fejlesztésben?
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan c könyvében található ábra tökéletesen mutatja a szervezetben, ki milyen döntéseket hoz. Azt is ábrázolja, hogy ehhez a rendelkezésre álló adatok közül kinek mekkora mennyiségre van szüksége.
A vezetők feladata a folyamatos fejlesztésben az ábra alapján egyértelműen az irányítás, a koordináció, a célmeghatározás, a döntéshozás és a motiváció.
A vezető feladata egy fejlesztési projektben az irányítás és koordináció biztosítása. A vezető felelős a projekt célkitűzéseinek meghatározásáért, a projektterv kidolgozásáért, a csapat tagjainak feladatokhoz való delegálásáért és a határidők betartásának figyelemmel kíséréséért. Emellett a vezetőnek fontos szerepe van a kommunikációban is, hogy a csapat tagjai közötti információáramlás zavartalan legyen, és hogy a projekt résztvevői mindig tisztában legyenek a fejleményekkel és az elvárásokkal. A vezetőnek szüksége van jó problémamegoldó és döntéshozó képességekre, valamint motivációs és vezetői készségekre is, hogy irányítani tudja a csapatot és elérje a kitűzött célokat.
Az „érthetetlen” vezetői döntések háttere
A folyamatos fejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha abban részt vesznek a beosztottak is. Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy a beosztottakat bevonod, már előállhatnak olyan helyzetek, amikkel vezetőként nem teljesen értesz egyet. Ilyenkor feszültség keletkezik beosztott és vezetője között. A munkavállalók gyakran úgy gondolják, hogy egy helyes és szükséges intézkedés elé a vezetők gördítenek akadályt. De miért gondolhatja egy munkavállaló, hogy az általa kidolgozott és helyesnek vélt fejlesztés a vezetőn bukik majd meg?
Ha a kollégák érthetetlennek tartanak egy döntést a vezető részéről, akkor az annak a jele, hogy nem rendelkeznek azokkal az információkkal, amik alapján a döntés megszületett.
A megfelelő információ megfelelő időben, és mennyiségben elengedhetetlen a vállalati folyamatok optimális működéséhez. A szervezetben viszont területenként, és felelősségi körönként különböző információkkal dolgoznak az emberek.
A döntési típusok közül a vállalat stratégiai döntései kizárólag a tulajdonosokhoz és felső vezetőkhöz tartoznak. A stratégiai terv mindig sokkal nagyobb időszakot (több év) foglal magában, mint egy az operatív irányításhoz szükséges terv. Egy cég stratégiájának kialakításához elengedhetetlen többek között a finanszírozási-, és a törvényi lehetőségek ismerete.
A vezető feladata a folyamatos fejlesztésben az, hogy figyelembe vegye a vállalat hosszú és rövid távú stratégiáit. Ez azt jelenti, hogy döntésével támogatja a tulajdonosok vállalati stratégiáját is és a vállalat operatív működését is.
Hogyan jelentkezik az információ adás fontossága a gyakorlatban?
Az információ hiánya miatt fordulhat elő, hogy a munkatársak számára érthetetlen, miért nem kerül támogatásra egy-egy ötlet. Lehet, hogy ami jelenleg az operatív tervezésben előnyt jelent, az a stratégiai tervben hosszútávon hátrányt. Hátrányt akkor tud okozni, ha érdekellentétben van egy már látható stratégiai döntésben.
Például: A dolgozók egy csarnokon belüli átrendezést javasolnak, ami jelentős költségmegtakarítással jár. Viszont a tulajdonos tervei között hosszú távon az szerepel, hogy új csarnokot épít, és ebbe helyezi el a jelenlegi gyártósorokat. Feleslegesnek tartja a beruházást, mivel nem lesz hosszútávú. Elutasítja a javaslatot. Ugyanakkor ezt a csarnokban dolgozó kollégák nem értik, mert nem ismerik a hosszabb távú terveket.
A vezetők feladata a folyamatos fejlesztésben az, hogy döntéseiket lehetőség szerint támasszák alá konkrétumokkal. A kollégák nem lesznek motiváltak, ha nem értik hogy az általuk eredményesnek értékelt projekt miért nem indulhat el. A motiváció elvesztése pedig gátolja a további fejlesztési ötletek létrejöttét, illetve megnöveli a hibákat a napi rutin feladatokban. Ezáltal megnövekszik a káosz a cégen belüli folyamatokban.
A jó vezető hatékonyan kommunikál és képes tisztán és hatékonyan átadni az információkat. Meghallgatja a csapattagok véleményét és ötleteit, és képes megfelelően visszajelzést adni. Képes motiválni a csapatot és inspirálni a tagokat a sikeres munkavégzésre. Felismeri és kihasználja a csapattagok erősségeit, és segít nekik fejlődni. Mindemellett gyorsan és hatékonyan hoz döntéseket, még a nehéz helyzetekben is. Megfontoltan mérlegeli az elérhető információkat, és felkészült döntéseket hoz.
Tisztázd a vezetők legfontosabb feladatait
A szervezetfejlesztési folyamat akkor hatékony, ha tisztázod előtte a vállalat hatékony működéséhez szükséges vezetői és beosztotti szerepeket. Az együttműködést nagyban segíti, ha bevonsz tapasztalattal rendelkező tanácsadókat, trénereket is. Kattints az alábbi gombra és máris megtudod, miért van ez így!