Kinek a feladata a csapatmunka fejlesztése? És mi a siker titka?
A jó csapatmunkára az egyirányba húzás, az összehangolt munka jellemző. Jó példája ennek a kutyaszán: a szánhúzó kutyáknál mindenki tudja a feladatát, az embereket is beleértve. Ez az összhang, ami annyira kívánatos cél minden vezető számára, nem jön létre magától. Ebben a cikkben a csapatmunkát fejlesztő tréningekről találsz kompakt összefoglalót.
Csapatmunka fejlesztése csapatépítő tréningekkel
Amikor csapatmunka fejlesztésről van szó, az első ötlet biztosan egy csapatépítő tréning. A csapatépítő tréning klasszikus eszköz a csapatmunka fejlesztésére. Akár kültéri, akár beltéri programokról van szó, a közös élmény mindenképpen fejleszti az együttműködést.
Egy csapatépítő tréning azoknak is lehetőséget nyújt a közös munkára, akik egyébként ritkán találkoznak személyesen.
A csapatépítő tréningek jellegzetes kellékei a kreativitást, együttműködést igénylő feladatok. Néhány példa a klasszikus feladatok közül : város építés, tutaj építés, kültéri versenyfeladatok. De akár apró, egyenként nem olyan látványos feladatok sorozatával is élménydús program szervezető, amivel össze lehet kovácsolni a társaságot.
A csapatmunka fejlesztése még intenzívebb, ha a feladatokat kiértékelés, megbeszélés követi. Ilyenkor nem csak az élmény, hanem a tudás is bővül pl. mások személyiség tipusával, probléma megoldó stratégiájával, értékrendjével kapcsolatban. Ez a szempont amellett szól, hogy a csapatépítő tréninget tapasztalt tréner vezesse. Az együttműködést kiértékelő megbeszélések vezetése hozzáértést igényel.
Egy csapatépítő tréning szólhat az elmúlt időszak feldolgozásáról vagy a jövő közös tervezéséről is. A múlt élményeit újra és közösen felidézve feldolgozhatók az esetleges súrlódások és félreértések, elmélyíthetők a közös élmények. A jövő közös tervezése pedig nem csak ötleteket ad, de segít is a változások elfogadásában és végigvitelében. Mindkét téma pozitív hatása a csapatmunka fejlesztése.
Csapatmunka fejlesztése projekt menedzsment és szervezetfejlesztő programokkal
A csapatmunka minősége nem csak személyiségbeli és kommunikációs kérdés. Nagyon sok múlik a munkaszervezésen, a funkcionális és hatékony feladatmegoldáson. A csapatmunka fejlesztése tehát részben technikai, stratégiai kérdés is. Éppen úgy, ahogy a csapatsportoknál is legalább olyan fontos a stratégia, mint az egyéni ügyesség.
A csoportos feladatmegoldáshoz kapcsolódó technikákat és készségeket kiválóan feljeszti egy projekt menedzsment képzés, hatékonyságfejlesztő workshopok, az együttműködés és feladatmegoldás pazarlásmentesítése.
Egy tudatos projekt menedzsment tréning fejleszti a csoportos döntéshozatali technikákat, a megbeszélés kultúráját és hatékonyságát. Rávilágít a csoportszerepek jelentőségére. Megmutatja, hogy jó megoldás csak csoportban lehetséges. Ezáltal a csapatmunka fejlesztése közvetlenül is nagyot lép előre.
Egy szervezetfejlesztő program szintén a csapatmunka fejlesztését is jelenti. Egy szervezeti diagnózis – a belső együttműködés és kommunikáció feltérképezése – lehetőséget ad a dialógusra és rávilágít a fejelsztendő pontokra. A szervezeti dieagnózist gyakran egyéni és fókuszcsoportos interjúk követik. Ezek nem csak információt szolgáltatnak, hanem közvetlenül fejlesztik a csapatmunkát a párbeszéd beindításán keresztül. A közösen átgondolt folyamatok, munkamódszerek mögé sokkal motiváltabban állnak az emberek, mint a kívülről kapottak mögé. Ez is a csapatmunka fejlesztésének egyik fontos pontja.
Önismereti tréningek a csapatmunka szolgálatában
Az együttműködés fennakadásait gyakran az okozza, hogy nem ismerjük a másikat, a munkatárs belső működési törvényeit. csapatmunka fejlesztése ezen a területen is nagyot léphet előre.
Ahogy a puzzle darabkái nem ellentétben állnak, hanem kiegészítik egymást, ugyanúgy az eltérő személyiségtípusok a csapat fontos építőkockáit jelentik. Az eltérő személyiségtípusok, gondolkodásmód, cselekvési minták ismerete és tisztelete elvezet azok tudatos használatához a csapatmunkában. A csapatmunka fejlesztése tehát az önismeret fejlesztésén kereszül is megtörténik.
A személyiségtípusok ismerete elvezet az önismerethez és a helyes önkritikához. Mások személyiségének ismerete pedig olyan, mint egy használati utasítás – segítségével könnyedén (együtt)működővé lehet tenni a kollégákat.
A legismertebb, és könnyen használható személyiségtipológia a DISC modell. Ezt a modellt bárhol lehet használni, a csapatmunka fejlesztésén kívül az értékesítésben vagy a vezetői kommunikációban is. Alig néhány óra alatt megtanulható, a többit pedig hozza a gyakorlat.
A konfliktuskezelési stílusok ismerete segíti a belső konfliktusok jobb megoldását, döntési szempontokat ad az érdekellentétek kezeléséhez. Az önismeret mellett használható eszközöket is ad a konfliktusok kezeléséhez. A konfliktusok helyes kezelése pedig a csapatmunka fejlesztését közvetlenül is segíti.
Egy önismereti tréning nem csak hasznos, de motivál is – a résztvevők hosszú ideig emlékeznek rá és hálásak annak a cégnek, amelyik elérhetővé tette azt számukra.
Kérdés, hogy egy önismereti tréningre csoportban vagy egyénileg érdemes-e jelentkezni. A csapatmunka fejlesztése szempontjából a közös részvétel általában hatékonyabb. Mivel a tréninget követően mindenki érteni fogja, miről van szó, a visszajelzések adása és a romboló viselkedés korrigálása sokkal könnyebben megy majd.
Együttműködést javító kommunikációs témák
A kiváló együttműködésnek van egy kommunikációs oldala is. A kommunikációt torzító tényezők ismerete és azok ügyes elkerülése tréningeken tanulható. A csapatmunka fejlesztése ezért általános kommunikációs tréningeken keresztül is történik.
Az egyik népszerű kommunikációs téma a félreértések és információ vesztés területe. A kommunikációs zajok típusainak megismerése lehetőséget ad a tudatos kommunikációra, a félreértések megelőzésére.
Hasonlóan fontos téma a kommunikációs szintek témája, más néven 4 fül modell. A megfelelő kommunikációs szint felismerése, a szintnek megfelelő reakció fejlett empátiát jelent és nagyon sok konfliktust meg tud előzni.
Az írásbeli kommunikáció szabályai is ide tartoznak. Az e-mailes kommunikáció szabályozása, az írásbeli utasítások átgondolt megfogalmazása nagyon sokat jelent az együttműködés tehermentesítésében.
Egy vagy több tréningben gondolkodj?
A csapat kialakulása, összecsiszolódása dinamikus folyamat. Érdemes időt hagyni rá. A csoportok fejlődésének is ugyanúgy megvan a maga időtartama, mint a személyek fejlődésének. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség felesleges sietségre – az első nagyobb problémák kezelése után nyugodt tempóban lehet felépíteni azt a csapatot, amelyik minden helyzetben győztes lehet.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csapatmunka fejlesztésére a többszöri, rövidebb program jobbak, mint a kampányszerű, tömör projektek.
Ha nincs akut probléma, akkor minden csapatnál érdemes félévente egy-egy programmal támogatni az együttműködést. Ez a program lehet 1 vagy 2 napos, munkahelyi vagy akár külső helyszínen tartott is. Az ilyen programok értéket közvetítenek és nem túlságosan megterhelőek.
Mire ügyelj még a tréningeken kívül?
Nem csak a tréningek, hanem a munkahelyi környezet is befolyásolja az együttműködést. A csapatmunka fejlesztése nem ér véget a tréningek lezárásával. Utána is érdemes odafigyelni a tréningeket követő időszakban a tanultak alkalmazására.
Mit is jelent ez? Azokat a szabályokat, tanulságokat, amiket egy-egy tréning hoz, érdemes beépíteni a mindennapokba. Az együttműködés akkor tökéletes, ha rutinszerűen, gondolkodás nélkül jól működik. A rutinszerű elsajátításhoz tudatos odafigyelés kell a tréninget követő időszakban. A vezetők tudatos odafigyelése ezért nagyon sokat jelent a csoportok tréningek utáni fejlődésében. Ezt a legjobban a fejlesztő vezetés eszközével lehet támogatni.
Az odafigyelésből gyakorlat, a gyakorlatból pedig rutin lesz. A rutinos csapat pedig minden helyzetben profi az együttműködésben.
