Heijunka – azaz a kiegyenlített termelés

Egy újabb japán varázsige: heijunka. Jelentése: egyenletes szinkronizált termelés.

Mit nyerünk az egyenletes szinkronizált termeléssel? Hogyan tudunk megfelelni a jelenlegi gazdasági körülmények között a vevőnek ezzel a módszerrel? Ismerd meg a lean azaz a karcsú gyártás egyik építőkockáját!

A rugalmasság akkor jelent előnyt, ha átgondolt és nem veszélyezteti a stabilitást

Úgy néz ki, hogy a rugalmasság a legfontosabb manapság. Türelmetlen lett a vevő, mindent rögtön azonnal akar. Sőt az ő költségei a legfontosabbak, mert nem akar készletezni, és nem akar selejtezni, ha a végfelhasználó mégsem veszi meg a terméket.

Azonban a rugalmasság egy bizonyos mérték után inkább már káros a vállalat számára. Káros, mert ahhoz, hogy a megrendeléseket a legrövidebb idő alatt ki tudja elégíteni a vállalat, a jellemző gyakorlat az alábbiakat tartalmazza:

  • a késztermék és/ vagy az alapanyag készletezése,
  • termelési program napi rutin szerű változtatása,
  • a megfelelően képzett emberi erőforrás biztosításáért vívott véget nem érő harc, illetve
  • a termelő berendezések vevői igények vezérelte átállítása,
  • ami állásidő és
  • csökkenti a gépek élettartalmát is.

A rugalmasság csapdába ejthet


a rugalmasság növelése csapdává válhat
az állandó átállás miatt nincs idő, pénz és lehetőség növekedni
növekedés nélkül pedig nincs idő és pénz jobb körülményeket teremteni

Heijunka: az optimális termelés ideálja

Ha díjazni lehetne a veszteségeket akkor a dobogó tetejére a túltermelés állna fel. A termelőüzemben, az irodákban mindenhol többet vásárolunk, és gyártunk, mint ami szükséges és jellemzően sokkal korábban, mint amikor szükségünk lenne rá.

A kiegyenlített termelés pont a túltermelést és a költségveszteséget küszöböli ki azáltal, hogy mindig azonos terméket állít elő egy meghatározott időintervallumban. Azaz mindig mindenből lesz pont annyi amire szükség van, se több se kevesebb.

Ami még ezen felül biztosan több lesz, az a több hely, a nyugodtabb munkavégzés, a likviditás és a további fejlődési lehetőség.

A Heijunka gyártási rendszer sajátosságai:

  • univerzális gyártósor (bármely termék gyártható a soron),
  • univerzális dolgozók (bármely terméket képesek gyártani),
  • szinkronizált termékgyártási ütemidők,
  • a megrendelt termékfajta és mennyiség szerinti napi gyártás programozás/ütemezés,
  • a megrendelt mennyiségekhez igazított gyártási ütemidők.
heijunka - japán gyártósor

A heijunka optimális eléréséhez sok alapfeltételt meg kell teremteni:

  • ABC-XYZ analízis segítségével csak azok a termékek maradnak a kínálatban, amik valóban értéket hordoznak
  • Kanban, húzó rendszer használata
  • A különböző termékek előállítása a lehető legtöbb soron/gépen lehetséges legyen
  • Megfelelően képzett munkaerő, aki a lehető legtöbb termékhez, sorhoz, géphez ért
  • Termékek és mennyiségek szerinti napi meghatározott gyártás, és ehhez igazított ütemidők
  • Átállás idők csökkentése (SMED) és optimalizálása

Lehet, hogy ez elsőre ijesztőnek hangzik. Tapasztalatból írom, hogy nem olyan bonyolult, mint aminek elsőre hangzik, és félni sem kell tőle. Nyerni viszont rengeteget lehet vele.

Érdekel a kiegyensúlyozott termelés?

Te sem szeretnél örökké tüzet oltani és lukakat tömködni? Gyere el a Cégfejlesztés Okosan mini tréningre és ismerd meg a pazarlásmentes működés kialakításának eszközeit! A Cégfejlesztés Okosan tréningen Reinhardt Éva győri szervezetfejlesztő személyesen is segít neked a megfelelő eszközök kiválasztásában.