Johari ablak – választ ad arra, hogy mi történik a személyiségeddel, amikor a fejlődés útjára lépsz.
Miért ütközik a személyiség változása nehézségbe és miért tölt el félelemmel? Erre a kérdésre az egyik választ a Johari ablak adja meg.
A JoHari ablak két amerikai szociálpszichológus, Joseph Luft és Harry Ingham nevéhez fűződik. Ők alkották meg ezt a modellt már 1955-ben és az ő neveikből áll össze a modell neve is.
Az önismeret ablakai
A JoHari ablak két kategóriát használ: az első, hogy egy tulajdonság mennyire ismert a személy számára. A második, hogy az adott tulajdonság mennyire ismert más emberek számára.
A két kategória nem mindig egyezik meg: hiszen vannak olyan tulajdonságok, amiket az adott személy ismer, mások pedig egyáltalán nem. Ugyanez fordítva is lehetséges: mindenki más ismeri valakinek egy tulajdonságát, de pont az érintett személy nem látja azt. (Ezzel a jelenséggel bizonyára már találkoztál.)
Ez az ábra mutatja a négy területet az önismeret és mások általi ismeret kategóriái szerint.
Személyiségfejlődés és tanulás a JoHari ablak tükrében
Tanulás a bal felső sarokban – fejlődés a nyílt területen
Amikor egy könyvet elolvasol vagy egy szakmai előadást meghallgatsz, mindenféleképpen tanulsz valamit. Ez a tanulás lehet szakmai tudás vagy akár készségfejlesztés egy olyan területen, ahol te is és mások is ismerik a képességeidet. Csak áttételesen vezet téged önismerethez.
Amíg a nyílt terület határait nem léped át, vagyis nem szerzel olyan tapasztalatot magadról, ami új számodra és nem kell feltárnod olyan tulajdonságokat mások előtt, amiket ők nem ismernek, félelem nélkül tanulsz.
Így például kevésbé fog téged félelemmel eltölteni egy olyan csapatépítő tréning, ahol mások számára ismert tulajdonságaidról kell beszélned. Nem fogsz izgulni például egy nyelvórán sem, ahol mindenki tudja, hogy nem tökéletes a tudásod – így bátran gyakorolhatsz és hibázhatsz, ez nem fogja érinteni a személyiségedet.
A meglévő képességeid még jobbak lesznek, de a személyiséged és a másokkal való kapcsolataid nem változnak meg lényegesen. Ezért amíg kizárólag a bal felső sarokban maradsz, nem történik személyiségfejlődés sem.
Tanulás a JoHari ablak bal alsó sarkában – tanulás a személyiség rejtett területén.
Rejtett területnek nevezzük azt a részt, amit a személy ismer ugyan, de mások előtt ismeretlen. Miért nevezzük ezt tanulásnak? Azért, mert a másik személy megismerés és megért téged, akkor a vele való kapcsolatod és a viselkedésed megváltozik. Ugyanígy megváltozik a másokkal való kapcsolatod és viselkedésed, ha te ismersz meg és értesz meg jobban másokat.
Ez a fajta tanulás nagyon jellemző a csapatépítő vagy a párkapcsolati tréningekre.
A személyiség rejtett területein csak csoportban vagy párban lehet előre haladni. Ha te nem vagy bent a csoportban, nem oszthatod meg másokkal személyiségednek ezen részét. Ha valaki más hiányzik a csoportból, akkor nem ismerheted meg őt mélyebben.
Mi az, ami tipikusan félelemmel tölthet el? Például elmondani valakinek, hogy mit is érzel vele kapcsolatban, amikor egy bizonyos módon viselkedik. Vagy például visszajelzést kapni a szereplésedről olyan esetben, amikor megpróbáltál valami újat és nagyon igyekeztél, hogy jól sikerüljön. Az ilyen visszajelzéseket látható izgalommal adja és fogadja a legtöbb ember!
Amikor a bal felső sarokból elmozdulsz a bal alsó sarok felé, akkor mélyebb személyiségfejlődés történik. A határok ilyenkor fellazulnak, ez pedig félelemmel jár.
Tanulás a JoHari ablak jobb felső sarkában – tanulás a vakfolt területén.
Vakfoltnak nevezzük a személyiség azon részét, amit mindenki más lát, csak te nem. Az ezen a területen történő tanulás az önismereti tréningek fontos célja. Nem is nagyon kell magyarázni, miért nevezzük ezt tanulásnak.
A vakfoltot illetően mások visszajelzéseire és élményszerű gyakorlatokra vagy utalva. Pusztán könyvek vagy filmek alapján ritkán történik meg az önismeret tágulása. Szükséged van tehát azokra, akik kívülről látnak téged és visszajelzést adhatnak neked.
Amikor a bal felső sarokból elmozdulsz a jobb felső sarok, azaz a vakfolt felé, az elsőre legtöbbször tagadást vált ki belőled. Nem hiszed el, hogy a visszajelzés igaz, rosszindulat vagy félreértés áldozatának érzed magad.
Több visszajelzés és több ember visszajelzése szükséges ahhoz, hogy szembe tudj nézni azzal, amit eddig nem láttál magadban. A vakfolt területén történő tanuláshoz nagy bátorság kell, de óriási haszonnal jár!
A rejtett és vak területen történő tanulás mindig feszültséggel jár.
Ezért jó, ha egy tapasztalt tréner segít téged, aki vezeti a csoportot és szabályozza a visszajelzéseket.
Tanulás az ablak jobb alsó sarkában – a személyiség ismeretlen része
A személyiség ismeretlen része a JoHari ablak jobb alsó sarkában kapott helyet. Sem Te sem pedig mások nem ismerik a személyiségednek ezen részét. A tanulásnak ez a típusa jelent 100%-ban új tapasztalatot – hiszen mindenki számára teljesen új jellemzőkről van szó.
Legtöbbször egy teljesen új helyzetbe kerülve szembesülsz személyiséged ismeretlen részével Ilyen például, amikor először válsz szülővé, vagy először neveznek ki munkahelyi vezetőnek – sem te, sem mások nem tudják rólad igazán, hogyan fogsz viselkedni addig, amíg ez be nem következik.
Az ismeretlen területen való tanulás tipikus érzése a meglepődés. Ezt nem gondoltam volna magamról! – mondják sokan, akik valami teljesen új pozitív vagy negatív tulajdonságot tapasztaltak meg magukban. Az ilyen tanulás nem tervezhető, de megtörténhet, ha olyan helyzetbe kerülsz, amilyenben még nem voltál. Az ilyen helyzetek felvállalása is nagy bátorságot igényel és félelemmel jár.
A személyiség fejlődésének folyamata a Johari ablak szerint
Ellentétben a pusztán ismeretátadó oktatásokkal, a személyiség fejlődése és az önismereti tanulás gyakran félelemmel jár. Nézd meg a JoHari ablak ábráját! Az állandó vonalak jelölik rajta a személyiség részei közötti szilárd határokat. Amíg ezek nem mozdulnak el, minden rendben van. A szaggatott vonalak ugyanezen az ábrán jelzik azt, hogy a határvonal fellazul, az ismert terület határai kitágulnak a rejtett, ismeretlen vagy vak területek felé. A nyílt terület növekedik és magába foglal egy újabb részt a vakfoltból, a rejtett vagy az ismeretlen területből.
- A személyiség fejlődésének első lépése, hogy a határvonalak fellazulnak és elmozdulnak. Mivel a személyiség belső határvonalai ilyenkor bizonytalanná válnak, ez szorongást vált ki.
- A tanulás során aztán egyre inkább elfogadod az újonnan megismert területeket, egyre jobban tudsz azonosulni saját magaddal és másokkal. A félelem érzése csökken, az integráció folyamata előrehalad.
- A folyamat végén a határok az új területen megszilárdulnak. A félelem eltűnik, a személyiséged újra szilárddá, stabillá válik.
A védett környezet segíti a személyiség fejlődését
Az önismereti tanulás félelemmel és rizikóval jár. Az élet iskolájában is tudsz fejlődni, de az itt kapott pofonok sebeket is hagyhatnak benned. Biztonságosabban fejlődsz, ha ez a folyamat szabályozott, védett körülmények között történik meg.
Ilyen védett környezetet teremt a tréning, a coaching vagy a terápia. A tréner, a coach, a terapeuta figyel arra, hogy olyan impulzusokat kapj, amik előmozdítják a fejlődést, de nem okoznak károkat neked.
Ha készségfejlesztésre és önismereti tanulásra van szükséged, akkor a legjobb, ha a tréninget választod.
- A tréningen találod meg azokat a helyzeteket, amikben új tapasztalatokra teszel szert.
- Itt kapod meg azt a személyre szabott visszajelzést, amire az önismeret érdekében szükséged van.
- Itt ismersz meg jobban másokat, itt fejleszted igazán az érzelmi intelligenciádat.
A JoHari ablak eredetileg nem arra a kérdésre adott választ, hogy miért jó tréningre menni. Az eredeti kérdés úgy hangzott, hogy mi jellemzi azt a folyamatot, ami önismerethez és a magatartás megváltozásához vezet. Mivel azonban a tréning célja az önismeret vagy a viselkedés megváltozása, ezért a JoHari ablak megértése a tréningek mellett is letesz egy nyomós érvet.
Kedvet kaptál a tréninghez? Töltsd ki az alábbi űrlapot és felvesszük veled a kapcsolatot!
