Önuralom megőrzése – fejleszthető készség

Az önuralom nagyon sok probléma, stresszhelyzet és konfliktushelyzet megoldásának kulcsa.

Ha elveszíted a fejed, romboló magatartást fogsz mutatni, ami a kapcsolatoknak mindenképp árt, de lehet, hogy rád nézve is hátrányos. Min múlik az önuralom megőrzése? Mi okozza a különbséget emberek között? Ez a cikk az önuralom megőrzésének titkáról szól.

Lássunk mindjárt egy hétköznapi példát az önuralom megőrzésére illetve elvesztésére!

Két ember araszol a dugóban hazafelé. Az egyik ideges, furakodik, dudál az előtte állóknak. A másik a legnagyobb lelki nyugalommal várakozik, arcán nyoma sincs feszültségnek. Bekapcsolja a rádiót és nagyszerűen szórakozik. A helyzet ugyanaz – a reakció azonban teljesen más a két ember esetében. Min múlik a különbség, mi a feltétele az önuralom megőrzésének?

Láttál te is hasonló jeleneteket? Esetleg a környezetedben is ismersz olyanokat, akik egy-egy helyzetre túlzóan reagálnak?

Nagyon különbözően reagálnak az emberek ugyanarra a helyzetre. Általában a vérmérsékletre vagy a neveltetésre szokták fogni a különbséget, de a valóság ennél összetettebb. A legszelídebb embert is ki lehet hozni a sodrából és a legvadabb embert is hidegen hagyják bizonyos helyzetek.

Az gondolatok befolyásolják az érzelmeket – ez pedig a reakciót a helyzetre

Ha ugyanabban a helyzetben két ember különbözőképpen reagál, akkor annak nem a helyzetben kell keresni az okát. Hiszen a helyzet ugyanaz – különbség csak abban lehet, ahogy megélik őket.

Az első és legnagyobb lépés az önuralom megőrzése felé annak felismerése, hogy a szubjektív érintettség által mindenki maga is részese egy konfliktus kialakulásának.

Mielőtt tiltakoznál, gyorsan hozzáteszem, hogy nem hibáztatásról van szó. Egyszerűen csak arról, hogy nem alakulna ki konfliktus, ha nem éppen te lennél az egyik szereplője, így a másik fél nem tehető egyedül felelőssé a konfliktus kialakulásáért.

Ha a piszkos tányérok a mosogatóban maradnak és ez téged idegesít, akkor ugyanolyan része vagy a konfliktusnak, mint a körülötted levők. Hiszen ha nem idegesítene a helyzet, nem alakulna ki konfliktus.

A másik nagy lépés, hogy felismered egy helyzet értelmezése eldönti, hogy rombolóan vagy építően fogsz-e viselkedni.

Mit is jelent ez? Ha például a munkahelyen a piszkos tányér rendszeresen a mosogatóban marad, többféleképpen gondolkodhatsz erről:

  1. Semmibe veszik a munkádat és ezért mindent rád hagynak. – Ebben az esetben romboló módon fogsz viselkedni.
  2. A többiek siettek és ezért nem értek rá elrámolni. – Ez egészen más érzéseket vált ki belőled és másképp is reagálsz.
  3. Végül egy harmadik értelmezés: mások nem tudnak rendet tartani, szétesik az életük és ezért van a rendetlenség. – Ez is eltérő reakciót válthat ki belőled.

Szabadságodban áll, hogy eldöntsd, melyik értelmezést választod. Sokszor másoktól tanultad meg, hogyan kell egy helyzetet értelmezni – ha más értelmezést választasz, könnyebben megőrzöd önuralmadat.

Mit tehetsz az önuralom megőrzése érdekében, ha konfliktusba keveredsz?

Rövid távon: figyeld meg a gondolataidat! A gondolatok, amik egy helyzet okán megjelennek a fejedben, elárulják az érzéseidet. Negatív gondolatok negatív érzésekből fakadnak. Ha az érzéseid negatívak, és ennek nem vagy tudatában, rombolóan fogsz reagálni. Ha az érzéseid negatívak és ezt felismered, lehetőséget kapsz arra, hogy meggondoltan cselekedj

A saját gondolatok és érzések felismerése nem is olyan magától értetődő, hiszen te nem úgy érzékeled a saját viselkedésedet, mint ahogyan az valójában látszik. Nehezen veszed észre a negatív, romboló gondolatokat, amik a viselkedésed mögött állnak.

Számolj el tízig, mielőtt cselekszel. Figyeld meg milyen gondolatok vannak benned: rombolóak vagy építőek? Ha rombolóak, akkor inkább várj egy picit, mielőtt reagálsz.

Hosszú távon: gyakorold minden adódó helyzetben a gondolataid megfigyelését. Alapozz meg az önuralom megőrzésének, még mielőtt szükség lenne rá.

Ezek nem csak konfliktushelyzetekben, hanem nyugodt pillanatokban is jelentkeznek. Ha úgy látod, gyakoriak a negatív gondolati minták a fejedben, tudatosan tegyél ellene. Próbáld meg pozitívan, konstruktívan értelmezni a téged és másokat ért helyzetet. Igyekezz kialakítani magadban a pozitív gondolkodás készségét, így a spontán reakcióid is pozitívabbak lesznek.

Nem csak az érzéseid befolyásolják a gondolataidat, hanem a gondolataid is az érzéseidet. Ezért fontos, hogy felismerd a gondolataidat, tudatosítsd a belső monológjaidat. Ha azok rombolóak, próbálj meg változtatni rajtuk. Ez sokat segít a mindennapi konfliktusok építő kezelésében is.

Sokaknál valamilyen mélyebb trauma, sebzettség, negatív múltbeli tapasztalatok vezetnek a romboló reakciókhoz. Kérj segítséget, ha úgy véled

  • olyan dolgok is zavarnak, amik az emberek nagyobb részét nem
  • helyzethez nem illő, romboló reakciókat mutatsz számodra negatív helyzetekben.

Tudj meg sokkal többet a konfliktusok keletkezéséről!

A konfliktusok közelebb visznek önmagadhoz és közelebb visznek a társaidhoz is. A konfliktusokon keresztül fejlődik a személyiséged, mélyülnek a kapcsolataid.

Nézz végig egy három előadásból álló online anyagot, ami segít eldönteni, hogyan viszonyulj a konfliktusaidhoz! Megtudod, hogyan keletkeznek a romboló konfliktusok, hogyan lehet építővé alakítani őket és vajon minden konfliktust meg lehet-e oldani.

About Daróczi Zoltán

dr. Daróczi Zoltán 1998 óta tart vezetői és értékesítői tréningeket. Évente több tucat tréninget tart, így megbízható, rutinos tréner. A Győri Tréning vezető trénere.