Miért kezdődik az időgazdálkodás mindig az célok kitűzésével? Van-e negatív következménye annak, ha valaki nem rendelkezik célokkal és nem foglalkozik saját életének megszervezésével? Mi a céltalanság ára? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik ez a bejegyzés.

Miért fontosak a célok?

A természet létezőinek többségére jellemző, hogy személyesen nem ápol túl nagy ambíciókat. Az oroszlán a könnyű prédára vadászik, a növények alkalmazkodnak ahhoz az időjáráshoz, ami éppen van. Elmondható, hogy az élőlények leginkább akkor fejtenek ki aktivitást, ha nagyon muszáj, vagy ha az az örömükre szolgál. Munka és küzdelem? Teljességgel hiányzik az életükből.

Ha a természetből indulunk ki, akkor az tűnik természetesnek, hogy egy ember, aki nem fázik és nem éhezik, nem erőlteti meg túlságosan magát. Sokaknak a modern társadalomban valóban a kisujjukat sem kell mozdítaniuk bármiért. A céltalanság árát azonban meg kell fizetni. A növekvő feszültség, az egyre nagyobb elégedetlenség és számos betegség a jele annak, hogy valami hiányzik az életből.

Miért olyan gyakori az elégedetlenség a jóléti társadalmakban? És miért van az, hogy a jólét ellenére sokan törekednek arra, hogy egyre többet érjenek el?

Az egyik válasz pszichológiai jellegű: ahhoz, hogy elégedett és kiegyensúlyozott légy, pozitív képpel kell rendelkezned önmagadról. Ez olyan szabály, ami mindenkire érvényes. Az énkép azonban puszta gondolkodással és akarattal nem változtatható meg. Ehhez valódi tapasztalatra van szükség, amit magaddal kapcsolatban szerzel. Tapasztalatot pedig úgy szerzel, ha próbára teszed magadat, vagyis kihívást jelentő célokat tűzöl ki, amiket elérsz.

A szükségletek hierarchiája – az önmegvalósítás mint emberi szükséglet

A szükségletpiramis elmélete, amit Abraham Maslow állított fel, széles körben ismert és megvilágítja azt is, miért létszükséglet, hogy legyenek céljaink.

A szükségletek hierarchiája három nagyon fontos alapelvet rögzít:

  • A szükségletek egymásra épülnek. Vannak alapvető szükségletek és vannak magasabb szinten levők. A kapcsolat iránti szükséglet pl. a biztonságra épül, az elismerés iránti szükséglet pedig a kapcsolatra.
  • A magasabb szinten levő szükségletekre addig nem tudunk figyelni, amíg az alacsonyabb szinten levők kielégítést nem kapnak.
  • Amint azonban az alacsonyabb szintű szükségletek kielégítést nyertek, a felettük lévők pontosan ugyanolyan erővel és fontossággal jelentkeznek, mint azelőtt az alacsonyabb szinten lévők.

A piramis tetején az önmegvalósítás áll – a benned rejlő képességek, készségek minél szélesebb kibontakozása, azok fejlesztése, megélése. Ez azt jelenti, hogy ha minden jól megy, előbb-utóbb eljutsz az önmegvalósítás szintjére. Arra a szintre, ahol már a személyedről, a képességeidről van szó.

Az önmegvalósítás tehát erős szükséglet, ami minden emberben benne van. Az önmegvalósítás, a képességeid kiteljesítése pedig úgy történik, hogy célokat tűzöl ki magad elé, majd eléred azokat.

A számodra szükséges pozitív énképhez nagymértékben hozzájárul, ha pozitív tapasztalatot szerzel önmagadról – vagyis ha sikert érsz el. A siker érzése viszont csak akkor alakul ki, ha van mihez mérni azt, amit elértél. Ebben segítenek téged a mérhető célok.

Mi történik, ha egyáltalán nincsenek céljaid? Mi a céltalanság ára?

A cél nélküliség következménye, hogy nem tudod mérni a sikereidet. Ebben az esetben elmarad a pozitív megerősítés, amit a siker nyújt neked.

A céltalanság ára, hogy pozitív megerősítés híján kételkedni kezdesz a képességeidben. Félni kezdesz a kudarctól. Emiatt még kevesebbet vállalsz és mersz. Ez viszont a pozitív énképed további leépüléséhez vezet. Aminek következménye, hogy még jobban elbizonytalanodsz, még kevesebbet vállalsz.

A céltalanság következménye, hogy kialakul egy pusztító ördögi kör, az önértékelésed egyre gyorsuló leépülése. Akár a pszichiátrián is végezheted.

Mi történik, ha nem éred el a kitűzött céljaidat? Mennyire rombolja ez az önértékelésedet?

Jogos a felvetés, az el nem ért célok is rombolják az énképet. Nem elég tehát célokat kitűzni, azokat el is kell érni.

Mivel a célokat nem csak kitűzni kell, de el is kell őket érni, szükséged van a tudatos időbeosztásra, tervezésre. Meg kell tanulnod elérhető célokat kitűzni, ehhez pedig meg kell ismerned önmagadat. Már ez a két dolog – a jövőre irányultság és az önismeret – is kiforrottabb, kiegyensúlyozottabb személyiséggé tesz téged.

A célokat illetően érdemes betartani néhány szabályt. Szám szerint 4 olyan kritérium van, aminek minden jól kitűzött és megfogalmazott cél megfelel:

  1. Olyan célokra van szükséged, amelyek elérhetőek.
  2. Azok a célok a jók, amelyekért küzdeni kell.
  3. Leginkább pedig akkor segítenek téged, ha mérhetőek, megfoghatóak.
  4. Az is fontos, hogy legyen határidejük – különben sose fogod megerőltetni magad értük.

Az ilyen célok nem csak a karrieredet építik, hanem a személyiségednek, a mentális jóllétednek is jót tesznek.

A célok nem csak nehezítik, könnyítik is az életedet. A célok alapján tudod kiválasztani azokat a feladatokat, amik a prioritáslistán magasabb helyezést kapnak. Így végső soron nem több, hanem kevesebb feladathoz vezetnek. Ha tudod mit akarsz, nem dolgozol feleslegesen. A célok a prioritás felállításának alappillérei.

Az Időgazdálkodás tanulható képesség!

A célkitűzés minden időgazdálkodás és sikeres élet fontos alapja. A célkitűzéshez azonban megfelelő időgazdálkodás, a feladatok rangsorolása és a prioritások felállítása is szükséges. Ezt tanulod meg egy jó időgazdálkodás tréningen. Ilyen a Prioritások Felállítása tréning, ahol megismered mind az 5 prioritás felállítási módszert, amivel a sikeres emberek a céljaiknak megfelelően rendezik a feladataikat.

Állíts fel prioritásokat, végezz kevesebb feladatot és legyél mégis sikeresebb! jelezd érdeklődésedet ezen az űrlapon és értesülni fogsz az induló tréningek időpontjairól!