Amikor elkezdek támogatni egy vállalatot a fejlődésben a kollégákkal való személyes interjúk mellett sok időt szoktam eltölteni a munkatársak napi rutinjának, illetve a termelés területének megfigyelésével. Egyrészt nagyon jól érzem magam a gyár hangulatában, másrészt így lehet a legjobban észrevenni azokat a pontokat, amiket fejleszteni kell. Ennek a fejlesztésnek része kell legyen a karbantartási folyamatok szabványosítása is. Az alábbi valós történet arról szól, mit veszíthet vagy nyerhet egy vállalat a karbantartási folyamatokon keresztül.

Hogyan zajlik egy egyszerű javítási munka a karbantartási folyamatok szabványosítása nélkül?

Egyik partnerem segítséget kért tőlem, mert folyamatosan nőtt a megrendelés állománya és nem tudták teljesíteni a vevői igényeket. Hiába invesztáltak be jelentős összeget új gépekbe, épületbe, plusz munkaerőbe a kapacitás fejlesztése nem hozott eredményeket.

Az egyik fontos megfigyelésemet akkor tettem, amikor az ebédemet ettem egy a termelésre ablakkal rendelkező étkezőben. Ez a megfigyelés is alátámasztotta azt, hogy a karbantartási folyamatok szabványosítása nélkül munkaórák százai vesznek el. Történt ugyanis, hogy az egyik termelő berendezés megállt.  A hiba kijavítása az alábbi lépésekben történt:

  1. A gépkezelő körbejárta a gépet, majd pár perc elteltével realizálta a helyzetet, hogy ő ezt nem fogja megoldani, így távozott a géptől.
  2. Újabb pár hosszú perc telt el, mikor már láttam a karbantartó sziluettjét a távolban. Amint megérkezett körbejárta a gépet kinyitotta az ajtaját bekukucskált, aztán csak állt és vakarta a fejét. Majd távozott.
  3. Aztán visszajött egyetlen egy csavarkulccsal a kezében. Hosszas „gépben” töltött idő után ismételten távozott. (Utólag megtudtam, hogy nem a megfelelő méretű csavarkulcsot hozta magával – a karbantartási folyamatok szabványosítása híján ugyanis nem volt szabványos karbantartói táskája.)
  4. Ismételten eltelt úgy egy negyedórácska míg visszatért egy másik kollégájával és ezúttal egy maroknyi csavarkulccsal különböző méretekben. Némi próbálgatás után előkerült a megfelelő csavarkulcs, majd következett a gép javítása, ami kb. 10 percet vett igénybe.

A hiba megoldása összesen 20 percig tartott, ebből 10 perc feleslegesen, a megfelelő szerszám keresgélésével telt el. A valódi hiba azonban az volt, hogy hiányzott a karbantartási folyamatok szabványosítása.

Mit lehet megtakarítani egyszerű szabványosítással?

Következő alkalommal már a karbantartási folyamatok szabványosításán dolgoztam. Az alábbi intézkedések gyorsítottak a folyamaton:

  • Megfelelő jelző rendszer került a gépre.  Amint megáll a gép, jelezni lehet a karbantartónak a hibát. Nem kell személyesen elsétálni hozzá.
  • Elkészült egy szabványosított karbantartói táska. Kéznél lett minden szerszám, ami szükséges a standard hibák megoldásához.
  • Minden gép mellé került egy gépkönyv. Így a szükséges tudás helyben van, nem kell egy másik karbantartót megkérdezni, ha valami nem világos.

A legjobb gép sem termel semmit akkor, amikor áll. Egyetlen nap alatt, ha csak 30 perc állásidőt spórolunk meg a szabványos munkavégzéssel, az egy évben 120 üzemóra. A karbantartási folyamatok szabványosítása nem kerül pénzbe és folyamatosan csökkenti a nagyon drága állásidőt.

Kerüld el a hasonló helyzeteket!

A mindennapi munkában gyakran nem világos, hol és hogyan történik időveszteség, pazarlás. A karbantartási folyamatok megfigyelése, hatékonyságának növelése első alkalommal külső tekintetet, objektív értékelést kíván.

Természetesen te is elvégezheted a karbantartási és egyéb folyamatok vizsgálatát. Ehhez sok segítséget kaphatsz tőlünk is, szempontrendszerek, űrlapok, munkahelyi megfigyelések és elemzések formájában. Megmutatjuk azt is, hogyan szabályozhatod a folyamatot úgy, hogy az mindig működőképes legyen. Ezzel felgyorsítod a folyamatot, rengeteg munkaidőt takarítasz meg és elkerülöd a kezdeti buktatókat is!