Kevés olyan monda van, ami utat talált a modern menedzsment irodalomba. A Pygmalion legenda közéjük tartozik.
Azt mondják, a régi legendák egyszerre igazak is meg nem is. Bár nem feltétlenül történtek meg szó szerint, de az, amiről mesélnek, megtörténik nap mint nap.
Pygmalion és Galatea legendája
Sokáig élt nőtlenül Kypros királya Pygmalion, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor a világ legszebb nőalakja került ki a kezei közül. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. A nőszobor, Galatea, a szerelmes művész érzelmeinek hatására megelevenedett.
A menedzsment irodalom egyik népszerű témája a Pygmalion hatás, amit pszichológiai kísérletekkel is vizsgáltak a 70-es években. Ezek a kísérletek azért kapták a Pygmalion legenda alapján az elnevezésüket, mert hasonló folyamatot írnak le. Az, aminek a vezető látja a beosztottat, a beosztottban valósággá válik.
Gyakorlati alkalmazása azért is izgalmas, mert radikális őszinteséget követel a vezetőktől, oktatóktól, szülőktől – mindenkitől, aki mások nevelésével, fejlesztésével foglalkozik.
A Pygmalion legenda hátterében az áll, hogy vezetőként vagy szülőként sokszor határozott elképzelésed van arról, mire képes az előtted álló személy. Ez az elképzelés kihat az általad vezetett személyre, aki valósággá váltja azt. Ezt nevezzük „Pygmalion-hatásnak”.
A Pygmalion hatás nagyon trükkös dolog: elképzeléseidet anélkül közlöd a másik személlyel, hogy azokat szavakba foglalnád! Nem az számít, amit mondasz, hanem az, amit gondolsz.
A másokkal szembeni véleményed és elvárásod ereje olyan nagy, hogy ez egymagában képes befolyásolni a magatartásukat. Ezt önmagától teljesülő jóslatnak mondhatjuk. Amit másokból kinézel, amire képesnek tartod őket, néha az illetők életének egész menetét meghatározza.
A Pygmalion legenda és Rosenthal professzor kísérletei
Simon Rosenthal professzor a hetvenes években kísérletekkel vizsgálta a Pygmalion hatást. Ő kapcsolta össze kutatási eredményeit a Pygmalion legendával is – tőle származik a Pygmalion hatás elnevezése.
A hatodik osztály – Rosenthal professzor kísérlete
Leghíresebb kísérletét Rosenthal professzor egy külvárosi iskolában végezte. Év elején intelligenciatesztet töltetett ki minden hatodik osztályos tanulóval. A teszteket olvasatlanul félrerakta.
Ezt követően véletlenszerűen három osztályba osztotta a tanulókat. A tanároknak azt mondta, hogy az egyikben a tehetségesek, a másikban az átlagosak, a harmadikban a rosszul teljesítők vannak.
A tanárok ennek tudatában tanították végig az évet. Év végén Rosenthal professzor újra kitöltette az intelligenciatesztet. Ekkor azonban már el is olvasta őket.
Összehasonlítva az év elején kitöltött tesztek eredményével annak az osztálynak a tanulói, akiről a tanárok azt hitték, hogy tehetségesek, sokkal jobban fejlődtek, mint a másik két osztályé.
A tanárok hiedelme befolyásolta a diákok teljesítményét. Valóban tehetségesebbek lettek.
Rosenthal professzor nem csak az intelligencia tekintetében tudta kimutatni ezt a hatást. Az előzetes elvárások és hiedelmek a fizikai teljesítményt, sőt még patkányok teljesítményét is kimutathatóan befolyásolták.
Hogyan működik ez a hatás?
A Pygmalion hatás azt jelenti, hogy gyakran az dönti el egy ember teljesítményét, sőt talán egész későbbi életvitelét, hogy bizonyos dolgokban mennyire bízol meg benne. Ezt „önmagát beteljesítő jóslatnak” szokás nevezni.
Ha a gyermekedre, házastársadra vagy egy munkatársadra valamit rábízol, több „érzelmi inputot”, több pozitív visszajelzést kapnak tőled, mint mások, nagyobb figyelmet szentelsz nekik, hosszabb ideig foglalkozol velük, mint másokkal, akik nem érdekelnek téged.
Akiket „szimpatikusnak” vagy rendkívülinek tartasz, azokra reakcióid, mind dicséreteid, mind kifogásaid, erősebben hatnak, mint másokra. Ez igaz a beosztottaidra is – jobban teljesítenek, ha pozitívan gondolkodsz róluk.
Ha valakitől komoly teljesítményt vársz el, azoknak, gyakran tudat alatt, komoly segítséget nyújtasz annak érdekében, hogy végre is tudja hajtani a rá bízott feladatot. A jól vezetett amerikai vállalatoknál ilyen értelemben fogják fel a „menedzselés” fogalmát. A menedzselés ugyanis nem merül ki „utasítások kiadásában”, hanem segítséget is adsz ahhoz, hogy akit a munka elvégzésével megbíztál, azt el is tudja végezni.
Ha bármilyen területen javítani szeretnéd a teljesítményt vagy változtatni szeretnél a kapcsolataidon, először neked kell hinned abban, hogy a másik képes arra, amire kéred. Vizsgáld felül a titkos gondolataidat és érzéseidet, mielőtt kéréseidet szavakba foglalnád. A másikba vetett bizalommal és hittel párosított elvárás adja meg a növekedéshez szükséges erőt.
Hogyan használhatod a Pygmalion hatást vezetőként a magad számára?
Először is vizsgáld felül a saját gondolataidat, érzéseidet, amit a beosztott felé táplálsz. Gyakran nem is vagy tudatában, hogy valakiről negatívan gondolkodsz. Ha úgy találod, hogy az érzéseid, gondolataid gyakran negatívan a dolgozó képességeivel, motivációjával szemben, akkor először tudatosítsd ezeket.
A tudatosítás után pedig kezdd el keresni azokat a pillanatokat, amikor a dolgozó jól teljesít. Vedd észre és tudatosítsd ezeket, hiszen ezek alapján változik meg a belső hozzáállásod is.
A dolgozó felé pedig mindig élj dicsérettel, ha valamit éppen jól teljesít. Így egyre gyakrabban fog jól teljesíteni, te pedig egyre gyakrabban fogod észrevenni ezt.
A figyelem és a dicséret együtt beindítanak egy pozitív spirált, ami egy idő után megváltoztatja a kapcsolatodat és a dolgozó teljesítményét is. A rossz dolgozóból jó dolgozó válik.
Ugyanezt a magánéletben is kipróbálhatod!
Képezd magad, legyél tudatos vezető!
A Vezetői Kommunikáció Tréningen néhány óra alatt megismerkedsz a legfontosabb vezetői kommunikációs szabályokkal. A Pygmalion hatás is téma ezen a tréningen, de ezen kívül a dolgozók értékelése, a feladatok kiadása és a munka megszervezése is szóba kerül.
